Elméleti nyelvészet MA

A szakgazda az Elméleti Nyelvészeti Kihelyezett Központ, amely a Nyelvtudományi Kutatóközpontban kihelyezetten működik.

Végzettségi szint: MA

Szakképzettség: okleveles elméleti nyelvészet szakos bölcsész

Az Elméleti nyelvészet MA közvetlen előzménye az ELTE Bölcsészettudományi Karán a 3 éves megelőző kísérleti szakasz után, 1993-ban alapított Elméleti nyelvészet szak. A nemzetközi mércével mérve is magas színvonalú képzési tartalom jó alapot nyújtott végzett diákjainknak ahhoz, hogy megállják a helyüket mind a nemzetközi, mind a hazai felsőoktatásban és tudományos életben. Az eddig végzett elméleti nyelvészet szakos hallgatók 93 %-a felvételizett nyelvészeti PhD programokra, kivétel nélkül sikeresen. A felvételt nyertek 30 %-a neves külföldi egyetemeken szerezte meg vagy szerzi meg PhD fokozatát (Massachusetts Institute of Technology (MIT), University College London, University of Amsterdam (UvA), Universiteit Utrecht, Rijksuniveriteit Groningen, University of Edinburgh, Saarland University, Universitetet i Tromsø stb.).

A szakunkon diplomát szerzettek 93 %-a jelenleg is nyelvészettel foglalkozik, egy részük még doktori képzésben vesz részt, a többiek pedig nyelvészként dolgoznak. A szakon végzettek 24 %-a dolgozik kutatóként az MTA Nyelvtudományi Intézetében, 29 %-uk hazai egyetemeken oktat (ELTE, PPKE, BME), 10 %-uk pedig külföldi egyetemeken kaptak oktatói vagy posztdoktori állást (Institut Jean Nicod, École Normale Supérieure (IJN), University College London, Carleton College, USA, University of Groningen (RUG)). További 14 % (fele-fele arányban magyaroszági és külföldi) számítógépes nyelvészettel, mesterséges intelligencia kutatással foglalkozó cégnél helyezkedett el állásban.

Mindez bizonyítja, hogy a nemzetközi nyelvtudomány normáinak megfelelően kialakított tanszékünk folyamatosan kiemelkedő szerepet játszik a nyelvész utánpótlás biztosításában. A szakhoz 1994 óta kapcsolódik doktori képzés, mely az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola keretén belül működik.

Ezeket a hagyományokat folytatja az elméleti nyelvészet mesterszak. A szak felépítése, tartalma úgy van megtervezve, hogy hatékonyan segítse olyan kutatónyelvész utánpótlás kinevelését, amely sokféleképpen konvertálható tudással rendelkezik, képes a nyelvtudomány művelését a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő szinten végezni, ugyanakkor képes gyakorlati, társadalmilag és gazdaságilag hasznos fejlesztések elvégzésére, feladatok megoldására.

A képzés középpontjában a nyelvészet fő ágai (hangtan, alaktan, mondattan, jelentéstan) állnak, de lehetőséget ad a nyelvészet határterületeinek és a kapcsolódó tudományágaknak a tanulmányozására is (pl. szociolingvisztika, pszicholingvisztika, számítógépes nyelvészet, neurolingvisztika stb.).

A szak nem képvisel egyetlen nyelvészeti elméletet, de egységes a szemlélete: a nyelvben feltárandó és megmagyarázandó rendszert lát, amelyet a tudományos precizitás kívánalmainak megfelelő eszközökkel kell leírni.

Bár a hagyományos, egyciklusú elméleti nyelvészeti képzésben is lehetősége volt a hallgatónak egy-egy kutatási terület felé orientálódni, az új, bolognai képzés MA szakaszában a specializáció a szakirányú képzésekben nyomatékosabban van jelen. Ennek megfelelően az Elméleti nyelvészet mesterszak háromféle kimenettel végezhető:

1. Szakirány nélkül: elméleti nyelvészet szakos bölcsész
2. Nyelvelmélet szakirány: elméleti nyelvészet szakos bölcsész (nyelvelmélet szakirány)
3. Számítógépes nyelvészet és neurolingvisztika szakirány: elméleti nyelvészet szakos bölcsész

Kiknek ajánljuk a szakot?

Azoknak a hallgatóknak, akik érdeklődnek a természetes nyelvek szerkezete iránt.

Ilyen érdeklődési körök:

• a nyelv és pszichológia összefüggései
• a nyelvelsajátítás kérdései
• a nyelv és a társadalom viszonya
• a nyelvek összehasonlítása
• a nyelv mint formális rendszer vizsgálata
• a nyelvészet számítógépes alkalmazása
• a nyelveknek a hagyományos nyelvtant meghaladó leírása

Kiket várunk a szakra?

Mindenkit, aki érdeklődik a természetes nyelvek kutatása iránt:

• bölcsészeket
• természettudósokat
• társadalomtudósokat
• matematikusokat
• számítógépeseket

A szakképzettség várható hasznosítási területe

A szak programjának lényege, hogy hallgatóink a nemzetközi nyelvészet kutatási módszereinek kreatív és kritikai elsajátítása révén színvonalas kutatómunka végzésére legyenek képesek a lehető legszélesebb területen: az adatbázisok létrehozásától a grammatikai modellek építéséig, a nyelvtudás pszicholingvisztikai és neurolingvisztikai realitásának kísérleti vizsgálatától a mesterséges intelligencia kutatásáig, a magyar nyelv rendszerének leírásával összefüggő problémáktól a nyelvfilozófiáig és a történeti nyelvészet elméletéig.

A szak célja olyan szakemberek képzése, akik alkalmasak önálló tudományos munka megkezdésére. A foglalkoztatásuk számos területen lehetséges, például a mai magyar nyelv szerkezetének és rendszerének a modern elméletek illetve modellek kereteiben történő leírására, valamint az így kapott eredmények társadalmi célok érdekében történő alkalmazására, pl. anyanyelvi nevelési koncepciók, gépi fordítás, nyelvi zavarok diagnosztizálása és terápiája, számítógépes nyelvészeti munkák, nyelvi adatbázisok és szoftverek fejlesztése, szótárírással kapcsolatos feladatok, nyelvkönyvek és nyelvtankönyvek írására, médiumokkal kapcsolatos munkakörök. Az ilyen típusú szakemberek iránti igény mind regionális, mind országos szinten növekszik. A szak olyan képzést ad a hallgatóknak, amely arra is felkészíti őket, hogy sikerrel vegyenek részt modern nyelvészeti orientációjú külföldi vagy hazai doktori programokban is.

Az Elméleti nyelvészet mesterszak háromféle kimenettel végezhető:

1.      Szakirány nélkül: elméleti nyelvészet szakos bölcsész

2.      Nyelvelmélet szakirány: elméleti nyelvészet szakos bölcsész (nyelvelmélet szakirány)

A szakirány célja, hogy az elméletek nemzetközi színvonalú művelőinek segítségével a fonológiai, mondattani, jelentéstani elméleteket mint magyarázó eszközöket és kutatási módszertanokat sajátítsák el a hallgatók, alaposan és gyakorlatiasan.

3.      Számítógépes nyelvészet és neurolingvisztika szakirány: elméleti nyelvészet szakos bölcsész (számítógépes nyelvészet és neurolingvisztika szakirány)

A szakirány keretében az elméletileg megalapozott nyelvészeti formalizmusoknak és elemzéseknek gyakorlati célokra való alkalmazását oktatjuk, illetve az ilyen jellegű alkalmazási lehetőségeket tárjuk fel. A szakirány célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a neurolingvisztika valamint a számítógépes nyelvészet alapjaival, megismerjék azokat a sztenderd technikákat, amelyek a modern nyelvészeti elméletek megvalósítását szolgálják, valamint az, hogy a hallgatók gyakorlatban is megismerkedjenek a neurolingvisztika, a számítógépes nyelvészet és a mesterséges intelligencia kutatásában is használt rendszerekkel. A szakirány elvégzése során a hallgatóknak bizonyos fokú számítógépes és programozási ismereteket is el kell sajátítaniuk.

Szakdolgozati témavezető választás

Szakdolgozati témavezetőnek alapesetben az ELTE BTK-val közalkalmazotti jogviszonyban álló állandó oktatóinkat vagy az NyTK és az ELTE BTK között létrejött szerződésben megnevezett állandó tanszéki oktatókat lehet felkérni. Az állandó oktatóink listája ezen az oldalon olvasható.

További oktatók felkéréséhez a központ engedélye szükséges, amelyet a központvezetőhöz címzett levélben lehet kérelmezni.