Nagyszótár a M5 Librettó című műsorában

A HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont 2 projektjét támogatta a Tudományos Mecenatúra 2024 pályázat

Nagy érdeklődésre tart számot a nyár elején megjelent Többnyelvűség Magyarországon című kiadványunk

Részvételi lehetőség pszichológiai kutatásban

<div rehype-wrapper="true"><span></span><p>Folytatva és egyszersmind megújítva a <em>Nyelvelmélet és…</em> konferenciasorozat által teremtett hagyományt, a <a href="https://btk.ppke.hu/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara</a> és a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont közös szervezésű nyelvészeti konferenciát hirdetnek</p><p class="left-indent-large"><strong>Nyelvelmélet és nyelvleírás </strong></p><p>címmel. A megújult konferencia a korábbi rendezvények tematikáját (a dialektológiát, a kontaktológiát és a diakrón nyelvészetet) egyesíti és bővíti ki, témája:</p><p class="left-indent-large"><strong>a nyelvi változás és változatosság</strong>.</p><p>Ennek megfelelően az idei konferenciára elsősorban olyan előadásokat várunk, amelyek mondattani, morfológiai, fonológiai, fonetikai, szemantikai vagy pragmatikai jelenségeket vizsgálnak</p><ul><li>a magyar vagy más nyelv tetszőleges területi vagy társadalmi változataiban,</li><li>a magyar vagy más nyelv történeti vagy jelenkori változása során,</li><li>nyelvek közötti érintkezésből, többnyelvűségből származó nyelvváltozatokban,</li><li>anyanyelv, második vagy idegen nyelv elsajátításának folyamatában, vagy sajátos életkori csoportokhoz köthető nyelvváltozatokban, </li><li>olyan idiolektális nyelvváltozatokban, amelyek nem köthetők egyértelműen társadalmi, területi vagy másodnyelvi tényezőhöz,</li><li>két vagy több nyelv egymástól eltérő rendszerében.</li></ul><p>Kifejezetten várjuk az olyan kutatásokat, amelyek megkísérlik feltárni a jelenségek mögötti nyelvi rendszer törvényszerűségeit, egy választott elméleti keretben elemzik azokat, illetve általánosabb tanulságok levonására is törekednek.</p><h4>Jelentkezés a konferenciára:</h4><p>A konferenciára 12 pontos betűmérettel szedett, legalább egy, legfeljebb két oldal terjedelmű, mellékletként az alábbi emailcímre megküldött előadáskivonattal lehet jelentkezni 2024. szeptember 15-ig:</p><p><a href="mailto:nyelvelmelet@gmail.com">nyelvelmelet@gmail.com</a></p><p>Az előadáskivonatból két változatot kérünk: egy anonim változatot pdf formátumban, és egy a szerző(k) nevét és affiliációját is tartalmazó szerkeszthető változatot docx, doc, rtf vagy odf formátumban. </p><p>A terjedelembe beleszámítanak a nyelvi példák, a hivatkozások, valamint az esetleges táblázatok és ábrák is.</p><p>Ugyanazon személy legfeljebb két beküldött absztraktnak lehet szerzője, amennyiben közülük legalább az egyik több szerzős.</p><h4>A konferencia ideje: </h4><p>2024. november 14-15.</p><h4>A konferencia helyszíne:</h4><p>PPKE BTK, Sophianum (Mikszáth tér), Budapest</p><p class="empty-paragraph"></p><buttons data-buttons="buttons" data-justification="center" data-orientation="horizontal" data-nytud="true"><button style="width:50%;border-radius:5px;background-color:#276198;color:#ffffff" data-button="button" data-nytud="true"><a href="https://btk.ppke.hu/nyelvelmelet-es-nyelvleiras-2024" target="_blank" rel="noreferrer noopener">A konferencia honlapja</a></button></buttons><h4>Publikáció:</h4><p>A konferenciasorozat tematikájának módosításával egyidőben a konferenciaelőadások alapján készített tanulmányok megjelentetésének formátuma is megújul. Az idei konferencia előadásaiból születő válogatott tanulmányok már a 2024-ben útjára induló <em>Nyelvelmélet és Nyelvleírás</em> c. online nyelvészeti folyóiratban jelenhetnek meg. A <em>Nyelvelmélet és…</em> kötetekhez hasonlóan a <em>Nyelvelmélet és Nyelvleírás</em> folyóiratot is a PPKE BTK adja ki.</p><h4>A konferenciasorozatról:</h4><p>A háromévente ismétlődő <em>Nyelvelmélet és dialektológia</em>, <em>Nyelvelmélet és kontaktológia</em> és <em>Nyelvelmélet és diakrónia</em> c. műhelykonferenciák sorozata 2008-ban indult a PPKE BTK Elméleti Nyelvészeti Tanszékének és Magyar Nyelvészeti Tanszékének szervezésében. A korábbi konferenciák válogatott anyagából szerkesztett kötetek elektronikus változata elérhető a <a href="http://mek.oszk.hu/">mek.oszk.hu</a>-n, valamint az alábbi weboldalon:</p><p><a href="https://omp.ppke.hu/btk/catalog/series/nyelvelmelet">https://omp.ppke.hu/btk/catalog/series/nyelvelmelet</a></p><p>Idéntől kezdődően a sorozat minden évben a <em>Nyelvelmélet és nyelvleírás</em> fő címen jelentkezik. A cél továbbra is változatlan: közös fórumot nyújtani az elméleti nyelvészeti fókuszú és a nyelvi adatok feltárására és leírására koncentráló, illetve az e két célt ötvöző előadásoknak. A jövőben a konferencia a korábbi rendezvények tematikájának tágításával a páros és páratlan években hangsúlyaiban eltérő felhívással jelentkezik majd. </p><h4>Az idei konferencia legfontosabb adatai összegezve:</h4><p class="left-indent-large"><strong>Cím:</strong> Nyelvelmélet és nyelvleírás</p><p class="left-indent-large"><strong>Jelentkezési határidő</strong>: 2024. szeptember 15.</p><p class="left-indent-large"><strong>Előadáskivonat terjedelme:</strong> minimum egy, maximum két oldal<br><strong>E-mail</strong>: <a href="mailto:nyelvelmelet@gmail.com">nyelvelmelet@gmail.com</a></p><p class="left-indent-large"><strong>Konferencia helye és ideje</strong>: PPKE BTK, Sophianum (Mikszáth tér), Budapest, 2024. november 14-15.</p></div>

Nyelvelmélet és nyelvleírás konferencia

<div rehype-wrapper="true"><span></span><h4>Absztraktok</h4><p>Gärtner Hans-Martin:<a href="/wp-content/uploads/2024/09/gartner_ABSTRACT.pdf"> On (Theories of) Mood Licensing in Conditionals</a></p><p>Gyuris Beáta: <a href="/wp-content/uploads/2024/09/gyuris_ABSTRACT.pdf">Polar questions initiating and pursuing strategies</a></p><p>Molnár Cecília Sarolta: <a href="/wp-content/uploads/2024/09/molnar_ABSTRACT.pdf">“Interrogative operator” or bias marker? <em>Nemde</em> in Old and Middle Hungarian questions</a></p><p>Munaro, Nicola: <a href="/wp-content/uploads/2024/09/munaro_ABSTRACT.pdf">On the internal layering of the speech-event domain</a></p><h4>Program</h4><p>t.b.a.</p></div>

Cognola, Federica

Gärtner Hans-Martin

Gyuris Beáta

Hinterhölzl, Roland

Molnár Cecília Sarolta

Munaro, Nicola

Tackling the Type-Mood-Force Nexus Venice-Style

<div rehype-wrapper="true"><span></span><div data-nytud="true" data-align="left" data-auto-width="auto-width"><figure class=""><img src="https://nytud.hu/wp-content/uploads/2024/10/MTU_web_logo-03-1-1400x564.png" alt="" width="350" height="141"></figure></div><p>Beszédünk jellemző ránk. Hangjuk alapján megismerjük ismerőseinket, sőt személyazonosításhoz is felhasználható. Megmutathatja, hova tartozunk vagy épp milyen a személyiségünk. Beszédünkben lenyomatot hagy betegségünk is. Előadásainkban körbejárjuk, milyen jellemzőink hogyan hatnak a beszédre, és milyen nyitott kérdések állnak előttünk. Megismerhetünk egy speciális akcentusjelenséget, amelyről ritkábban esik szó a hétköznapokban. Ezután betekintünk magyar fejlesztésű, beszéden alapuló, mesterséges intelligencia adta lehetőségekbe, amelyek segítségünkre lehetnek az egyén állapotának feltérképezésében.</p><h4>I. szekció: A beszéd változatossága</h4><h5>Gráczi Tekla Etelka – Deme Andrea – Juhász Kornélia: <em>A beszéd mint egyedi azonosító?</em></h5><p>Az előadás átfogó képet kíván adni arról, hogy hogyan is “él” velünk a beszéd: Hogyan változik, ahogyan felnövünk, vagy idősödünk; a nap folyamán állapotunkkal; hogyan tükrözi lelki, testi állapotunkat, egészségünket. Az előadásban körbejárjuk, milyen részletek árulkodnak beszédünkben rólunk, egyediségünkről és ízelítőt adunk, milyen nyitott kérdések megválaszolása áll még előttünk.</p><h5>Juhász Kornélia – Bartos Huba: <em>Mandarin kínai kérdő és kijelentő egy szótagú megnyilatkozások kínaiul tanuló magyar anyanyelvűek ejtésében</em></h5><p>A kísérlet az emelkedő és ereszkedő kínai lexikai tónusok ejtését vizsgálja egy szótagú kérdő, illetve kijelentő megnyilatkozásokban. A kínai nyelvben a mondattípus nincs hatással a lexikai tónus dallammenetének irányára, tehát például az emelkedő tónus mind kérdő, mind kijelentő megnyilatkozásban emelkedő dallammal realizálódik. Kérdésként merül fel, hogy a kínaiul tanuló magyar anyanyelvűek képesek-e az anyanyelvi mintázatoktól eltérően az emelkedő tónust kijelentő mondattípusban emelkedő dallammal, míg az ereszkedő tónust kérdő mondattípusban ereszkedő f0-kontúrral produkálni.</p><h4>II. szekció: Hogyan segíthet a mesterséges intelligencia a kognitív képességek romlásának korai felismerésében?</h4><h5>Svindt Veronika – Kiss Lőrinc: <em>A szemantikus memória változásainak kimutatása neurodegeneratív kórképekben AI-alapú adatfeldolgozással</em></h5><p>A kognitív képességek klinikai felmérése során gyakran alkalmazott módszer az ún. verbális fluencia feladatok alkalmazása. Ezek a rövid, és látszólag egyszerű feladatok valójában rámutathatnak az emlékezeti folyamatok romlására, illetve az emlékezet szerveződésében bekövetkező változásokra. A verbális fluencia feladatok mélyebb, nyelvészeti megközelítésű és mesterséges intelligencia-alapú tartalmi elemzése láthatóvá és mérhetővé teszi a fogalmi kategóriák kiüresedésének folyamatát, már a kognitív hanyatlás viszonylag korai szakaszában is.</p><h5>Hoffmann Ildikó – Svindt Veronika – Bóna Judit – Gosztolya Gábor: <em>A verbális fluencia beszédparamétereinek mérése ASR-technikával neurodegeneratív kórképben</em></h5><p>A verbális fluencia tesztek jól alkalmazhatók a kognitív funkciók felmérésében neurodegeneratív betegségben szenvedőknél is. Ezek a tesztek azt vizsgálják, hogy egy személy hogyan képes szavakat generálni bizonyos korlátok között. Előadásunkban nem a feladatokban produkált szavak számával és szemantikai jellemzőivel foglalkozunk, hanem a produkció során zajló szupraszegmentális jellemzőkkel. Mindehhez a mesterséges intelligencia eszközeit hívjuk segítségül: automatikus beszédfelismerő (ASR) technikát alkalmazunk az időbeli jellemzők  automatikus mérésére. Eredményeink szerint ez a technika jól differenciál egyes neurodegeneratív betegségben, s hasznos lehet az egyszerűbb, gyorsabb kiértékelésében.</p><h5>Svindt Veronika – Gráczi Tekla Etelka – Gosztolya Gábor: <em>Hogyan teszi mérhetővé a mesterséges intelligencia a gondolkodási folyamatok lassulását a beszéd vizsgálatán keresztül?</em></h5><p>A beszéd célzott elemzése során a gondolkodási folyamatok működésébe is bepillantást nyerhetünk. Előadásunkban bemutatunk egy olyan módszertant, amelynek segítségével a hétköznapi spontán beszédnél jelentősebb kognitív terhelésnek tesszük ki a vizsgálati személyt. Majd a beszédprodukcióját, illetve beszédének bizonyos paramétereit automatikus beszédelemző segítségével vizsgáljuk. Az eredmények azt mutatják, hogy bizonyos neurodegeneratív betegségekben a kognitív terhelés növekedése hat az információfeldolgozási sebességre, lassítva azt. Mindez pedig kimutatható a beszéd elemzésének segítségével.</p></div>

Nyelvtudományi Kutatóközpont

Kutatás

Oktatás

Szolgáltatás

Rendezvényeink

Hírek

The Linguists – We Are the World